Rábavidék

A varázslatos Rábavidékre jellemzői: mozaikos táj, szórványtelepülések, kirándulóutak, tanösvények és a helyi szlovén ajkú lakosság kulturális kincsei.


Szlovén Rábavidék


A szlovének a Kárpát-medence nyugati részén már a magyarok bejövetele előtt letelepedtek. A Rába és a Dráva közötti vidékre először a VI. sz. második felében érkeztek szlávok az avarokkal együtt. A terület a VIII. század végén a frankok uralma alá került. A IX. században az elűzött avarok helyére Karantániából települtek be szlovének.
III. Béla király 1183-ban Szentgotthárdon megalapította a cisztercita apátságot. A szerzeteseknek birtokuk megműveléséhez munkaerőre volt szükségük. Ilyen munkaerőt jelentettek a már itt lakó, valamint a mai Murántúlról és szlovén Stájerországból idetelepített szlovének. A szentgotthárdi apátság majorjaiból
ők hozták létre azokat a településeket (Felsőszölnök/Gornji Senik, Alsószölnök/Dolnji Senik, Szakonyfalu/Sakalovci, Rábatótfalu/Slovenska ves, Apátistvánfalva/Števanovci, Kétvölgy/Verica-Ritkarovci, Orfalu/Andovci) melyek a mai napig fennmaradtak. E falvak az első világháborút követően továbbra is Magyarországhoz tartoztak.
A Szlovén Rábavidék területe 94 km2. A vidéken a pannon és az alpesi éghajlat keveredik. Magyarország többi vidékéhez viszonyítva a csapadék évi 800 mm-es átlagos középértéke itt a legmagasabb. Növény-földrajzilag a vidék a Keleti Alpok stájer flóravidékéhez tartozik.
A szlovén falvakban – periférikus földrajzi helyzetük és az 1980-as évek végéig tartó elzártságuk miatt  – a mai napig fennmaradtak a hagyományos szlovén népi kultúra elemei. Ilyen például a tökmagolaj sajtolása és használata a táplálkozásban, a menyasszony „ajándékgyűjtése” a faluban a lakodalom előtt, a lakodalmi
vendéghívó tisztje, a farsangi rönkhúzás és alakoskodás, a nagyszombati örömtüzek és durrogtatás, a Lucázás és az újévi köszöntés.

  • Hírek:

    • Gyalogtúra és terepfutás

      Gyalogtúra és terepfutás

      Magyarlakon terepfutó verseny és gyalogos teljesítménytúra is megrendezésre kerül február 26-án.

    • Lerakták az új őrségi bemutatóhely alapkövét

      Lerakták az új őrségi bemutatóhely alapkövét

      Lerakták az őriszentpéteri Natura 2000 Látogatóközpont alapkövét pénteken. A 800 négyzetméter alapterületű épületegyüttes a tájegység természeti értékeinek bemutatását szolgálja, de új otthonra talál benne az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság is.

További hírek »

Keresés: